Új rovatomban hetente egyszer hosszas leírást készítek a magyar csapatok tulajdonosairól. Az első tulaj az ETO legnagyobb embere, Tarsoly Csaba! 

A Magyar Hivatásos Labdarúgó Liga elnöke, a győri futball megmentője, az egyik legaktívabb hazai futball-tulajdonos, akinek általában mindenről van véleménye. Manapság igen tevékeny a profi kluboknak egykoron folyósított állami hitelei, illetve az azokból fennálló tartozások rendezésének ügyében. Ennek kapcsán állítólag egyeztetett már mindenkivel, akinek hatása lehet az ügyre, így Gyurcsány Ferenccel és Orbán Viktorral is.

Egyes listák szerint az ország 77. leggazdagabb embere 6, 1 milliárd forinttal. A Quaestor csoport elnök-vezérigazgatója. Saját bevallása szerint kirázza a hideg, amikor sikeres üzletembernek titulálják, mert „annyira semmitmondó kifejezés ez”.

Cégéről a következőket írja a Quaestor honlapján:

„A QUAESTOR egy álom, melynek megvalósítását a rendszerváltás tette lehetővé. Kiteljesedése mindannak, amit az apámtól és a nagyapámtól láttam, hogy a kemény, következetes és céltudatos munka hosszútávon eredményes lehet. „

Nos, akkor nézzük inkább, hogy mit lehet tudni a Quaestor Csoportról!

A QUAESTOR Pénzügyi Tanácsadó Zrt. jogelődjét 1990. január 13-án magyar magánszemélyek alapították. Kezdetben pénzügyi tanácsadóként, hamarosan pedig már gyorsan bővülő szolgáltatásai révén vált ismertté. A cég jelenleg teljes körű pénzügyi szolgáltatásokkal, ingatlan fejlesztéssel és értékesítéssel, utazással, telekommunikációval és kereskedelemmel foglalkozik. A Quaestor projektjei közé tartozik például a veresegyházi termálfalu, az újpesti Levédiaház, a tatai Fácánoskert, a Kenese Golf Projekt vagy éppen a Győrben épülő ETO Park. Természetesen külföldön is terjeszkedik, főleg Oroszországban és Törökországban vannak ingatlanbefektetései.

De, hogy jön ide a foci? Nos, Tarsolynak sportolói múltja is van, fiatalon irányító poszton játszott egy amatőr kosárlabdacsapatban. Üzletemberként mégis a futball irányába fordult, és 2001-ben nem kis megdöbbentést keltett Győr városában, amikor megérkezett Budapestről, hogy megmentse az egykor virágzó, ám akkor vergődő győri focit.

A vagyonát ingatlanfejlesztésekből és befektetésekből szerző budapesti üzletember 2001-ben a Rábától megvásárolta a labdarúgó csapatot, valamint a stadiont, ezzel együtt az azt övező 17 hektáros, területek tulajdonjogát is megszerezte. Ekkor sokan azonnal rávágták, hogy Tarsolyt valójában csak az ingatlan érdekli, a futball csak púp lesz a hátán. Nos, a kezdeti évek eredményei ezeket a jóslatokat látszottak beváltani, hiszen a stadion sokkal gyorsabban és jobban fejlődött, mint a csapat.

Akkoriban a Népszabadságban terjedelmes cikk jelent meg a Quaestor érkezéséről és szerepvállalásáról. A cikkben a Quaestort Fidesz közeli cégként jellemezték, és azt gyanították, hogy a Rába gyár a magyar hadiipar technikai korszerűsítésére kiírt pályázatot akarta megnyerni az akkori kormánytól, és cserébe tett szívességet a Quaestornak. A Népszabadság úgy tudta, hogy a Quaestor Rt. a több mint 815 millió forint értékű üzletrészt 650 millió forintért szerezte meg. Ezt az összeget azonban nem készpénzben fizették ki, hanem 100 millió forint értékű Quaestor-részvényt 350 (!) százalékos árfolyamon, tehát 350 milliós értéken adtak át a Rábának. A fennmaradó 300 millióért pedig 2003 végéig szóló reklámszerződést kötöttek.

A cikkben a szurkolók is megszólaltak, Kocsis Balázs Roland, az Ultra Csoporton Kívüliek vezetője így fogalmazott: "Nem bánjuk mi, gazdagodjon meg mindenki a stadionon és a labdarúgáson, csak közben legyen foci is Győrben!"

Nos, jó ideig nem volt. A milliárdos tulajdonos ellenére a labdarúgócsapat sokáig nem tudott kiemelkedő eredményt elérni még itthon sem, Tarsoly szerepvállalását követően 2008-ig az ETO legjobb eredménye egy bajnoki 5. helyezés volt, de általában a mezőny második felében végzett, tavalyelőtt kis híján kiesett az első osztályból.

Tarsoly csak öntötte a pénzt a futballba, de az eredmények nem nagyon akartak jönni. Leginkább vélhetően azért, mert rossz súgókra hallgatva, általában nem a legkörültekintőbben választott, amikor a kispadra kellett szakember.

Tulajdonlása alatt Győrben kevés kivétellel szinte minden edző megbukott. Volt, aki kétszer is. Az alábbi sorban elvétve találunk csak olyat, aki sikereket is magáénak tudhat Győrben: Varga Zoltán, Tamási Zsolt, majd újra Varga Zoltán, Kiprich József, Reszeli Soós István, Csank János, Pajkos János, Klement István.

Tavaly aztán Egervári Sándor szerződtetésével végre úgy tűnik, jót lépett Tarsoly .

A Győr Egervári kezei alatt egyszer csak elkezdett jól játszani, majd egyre inkább eredményesen is. Tavasszal pedig már szinte rettegtek a Rába-partiaktól az ellenfelek, és végül nem kis meglepetésre bronzérmes lett a zöld-fehér csapat. Ez már csak azért is nagy eredmény, mivel hasonlóra legutóbb 1986-ban volt példa. Bajzáték a harmadik hellyel jogot szereztek az UEFA kupában való indulásra, ezzel hosszú idő után újra fociláz volt Győrben, ami csak fokozódott azt követően, hogy a második selejtezőkörben a Stuttgart együttesét kapták.

- Nyolcéves munkánk gyümölcse ért be azzal, hogy a stuttgarti eredmény birtokában esélyünk van a továbbjutásra egy nálunk sokkal gazdagabb német klubbal szemben - mondta Tarsoly a Kisalföldnek. - Összehasonlításképpen csak annyit, az ETO költségvetése évi kétmillió, míg a Stuttgarté százhúszmillió euró. De én erre azt mondom, egyszer egy kis csapat életében is lehet olyan, amikor jobbnak bizonyul a másiknál, a kettő lehet több mint százhúsz. Extra jutalmat tűztem ki a továbbjutás esetére, a szokásos meccsprémium ötszörösét kapnák a játékosok. A pontos összegről azonban nem szeretnék nyilatkozni, de nagyon szeretném, ha valóban ki kellene fizetnem a beígért összeget. Hosszú idő után úgy érzem, növekedési pályára lépett az ETO. Az új stadion majdnem kész, amit annak idején vállaltam, azokat teljesítem is. Szeretném, ha a győriek mindinkább magukénak éreznék a csapatot, mi mindent megteszünk ennek érdekében a pályán és azon kívül is.”

Tarsoly a két mérkőzés után nem lett szegényebb, hiszen a Győr kettős vereséggel, 6-2-es összesítéssel búcsúzott az UEFA kupától…

A hírek szerint Tarsoly cége a csapat 500 milliós költségvetésének 85 százalékát biztosítja. Nem mellesleg pedig, új stadion építtetett csapatának 15 milliárd forintért, melynek nagy részét a Quaestor állta. Ezen kívül folyamatosan épül az ETO Park, amely Magyarország első multifunkciós központja lesz. A több épületből álló ingatlanprojekt értéke 50 milliárd forint, amely magában foglalja a stadiont, az edzőközpontot, a klubházat, a labdarúgó utánpótlásképző kollégiumot, valamint a sport, szórakoztató és kereskedelmi központot, a szállodát és a körülötte lévő teljes infrastruktúrát. A Kisalföld szerint az ETO Park az év vége előtt megnyitja kapuit a vásárlók, a szórakozni, kikapcsolódni vágyók előtt. Első ütemben a stadion a felújítása történt meg, amely az UEFA- szabványoknak megfelelő nemzetközi szintű sportlétesítmény lett. A stadion köré kapcsolódik az ETO Park is, melynek része még az élményközpont, a már megépült labdarúgó akadémia és kollégium valamint az ETO Park Hotel. A szabadidős bevásárlóközpontban, az élményközpontban az utolsó simításokat végzik és hamarosan elkezdődnek a négycsillagos, 103 szobás business és konferencia Hotel építési munkálatai is.

A Park központja az új stadion, melyről a Quaestor honlapján a következő leírás található: Az újjáépített Győri ETO FC Stadion 20.000 néző befogadására lesz alkalmas, de szükség esetén további fejlesztésekkel a stadion lelátója akár 30.000 férőhelyesre bővíthető. Az ultramodern, fedett nézőteres stadiont úgy építettük meg, hogy kulturális rendezvények lebonyolítására is kitűnő helyszínt biztosít majd, szerkezetét és lefedését az Európai Labdarúgó Szövetség (UEFA) szabványainak megfelelően készítettük.

Arról, hogy a stadion építése nem minden pillanatban volt harmonikus sikersztori jól árulkodik a Kisalföldben megjelent beszámoló egy szurkolói ankétról. Ott állítólag Tarsoly a következőket mondta: „Sajnos az emberi kapzsiság közel kilenc hónapos csúszást okozott és több kapitális tévedés is előfordult a tervezés során, ezek kijavítása sok millió forintba került. A VIP-lelátók kialakítását például elrontották, először nem lehetett látni belőlük a pályát"

A hírek egyébként arról szóltak, hogy anno még delfináriumot is álmodott Tarsoly az ETO Parkba, de végül erről az ötletről lemondott. A mai napig is kérdéses azonban sokakban, hogy az üzletember az ingatlan, vagy a foci miatt érkezett–e Győrbe? Erről a Nemzeti Sportnak idén nyáron a következőket mondta: Ha egy apát megkérdez arról, melyik gyerekét favorizálja, mit válaszol erre? Számomra az ETO Park és az együttes egyformán fontos. Mindkettőből megpróbálom kihozni a maximumot.

A most 44 éves üzletember korábban szerepet vállalt a magyar labdarúgás legfelsőbb irányításban is, kétszer volt Ligaelnök, összesen 28 napig, ami a maga nemében valószínűleg világcsúcsnak számít. 2003-ban Demján Sándor távozása után ideiglenesen ő lett az MLL első embere, majd két évvel későbbi szerepvállalása a Liga élén még ennél is rövidebbre sikeredett. Szieben László távozása után ő, valamint Mészöly Kálmán kandidált az elnöki posztra. Három sikertelen szavazás után egy zárt ülésen választották meg Mészöllyel szemben, aki becsapottnak érezte magát, mivel a klubok képviselőinek többsége előzetesen támogatásáról biztosította, aztán mégis Tarsolyra voksoltak, aki megválasztása után a következőket mondta vetélytársáról: „Kicsit összekülönböztünk, és én is elveszítettem a fejem, ez hiba volt. Úgy tekintek Mészöly Kálmánra, mint a futballon belüli apámra, és kézfogással váltunk el egymástól. Mindenképpen számítok a munkájára, a jövőben is szükség van rá a ligában.”

Tarsoly egészen hat napig irányíthatta a testületet, ekkor ugyanis lemondott. Tarsoly azzal indokolta távozását, hogy megválasztásakor meggondolatlanul nevezte tolvajnak Mészölyt, aki az elbukott elnökválasztás után folyamatosan támadta kihívóját.

Az okleveles közgazdász és üzemgazdász Tarsoly saját elmondása szerint nagyon büszke arra, hogy 2001-ben a megszűnéstől mentette meg a győri labdarúgást, másrészt az általa létrehozott győri utánpótlás bázisára, a Fehér Miklós Labdarúgó Akadémiára.

Az eto.hu-n így vall győri szerepvállalásáról: „Miért pont az ETO? Óriási kihívást jelentett a legnagyobb múlttal rendelkező, de nehézségekkel küzdő klub erkölcsi, anyagi és sportszakmai reorganizációja, de a döntő momentum az volt, amikor megláttam a csillogó gyermekszemeket a fociszeretetüket, ez után már nem volt több kérdésem, cselekedtünk …”

Az akadémiát a tragikus körülmények közepett elhunyt Fehér Miklósról nevezte el Tarsoly Csaba, de idén tavasszal mégis gondba került Fehér Miklós kapcsán. Kínos, és nyilván mindenki számára kellemetlen ügy borzolta a kedélyeket, amikor egy szobrász azzal állt a nyilvánosság elé, hogy személy szerint Tarsoly Csaba az aki megpróbálja megakadályozni, hogy Fehér Miklósról szobor kerüljön felállításra. Az ügyben mindenki megszólalt, az elhunyt játékos édesapja azt is kijelentette, hogy a jövőben esetleg bojkottálja a győri stadiont. A klub kommünikét adott ki, mely többek között a következőket tartalmazta: „A Győri ETO FC elnökét, Tarsoly Csabát kifejezetten zavarja, hogy Fehér Miklósra, a tragikus körülmények között, fiatalon elhunyt labdarúgóra hivatkozva állandó megkeresést kap művészektől, filmkészítőktől, könyvkiadóktól különböző alkotások elkészítéséhez, amely nem feltétlenül a fiatalon elhunyt labdarúgó iránti tisztelet okán keletkeznének, hanem elsősorban üzleti céllal. Őt is, mint minden érző embert mélyen megrázta Fehér Miklós korai halála, annak körülményei, de úgy gondolja, vannak olyanok, akik üzletet látnak a labdarúgó halálában, nem az emlékezés a legfőbb céljuk. Tarsoly Csaba úgy gondolja, hogy azzal állított legméltóbb emléket, hogy a labdarúgó utánpótlás kollégiumot Fehér Miklósról nevezték el, ezzel a fiatal labdarúgóra minden nap tisztelettel emlékeznek, és évente 70-80 fiatal labdarúgó számára biztosítja azt, hogy belőlük is olyan tehetséges, sikeres labdarúgó váljon, mint amilyen Fehér Miklós volt.”

Ma Tarsoly Csaba megkerülhetetlen Győrben, és ahogy múlik az idő, úgy látszik megszilárdulni tekintélye, amiért sokat is tesz. Előfordult, hogy ő maga kalauzolta a szurkolókat az új stadiont bemutatva nekik, volt, hogy a meccs előtt zenéket válogatott a hangulat javítása érdekében. A labdarúgókat is jól tartja, arról is szól a fáma, hogy még a junior csapatban játszók is komoly jutalmakat kaptak a Quaestor jóvoltából, hiszen partnerükkel külföldi nyaralást kaptak ajándékba a bajnokság végeztével.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.