Kint voltam a rangadón. Kint voltam, s a Fradi játékán csak nevetni tudtam. Játékán!? Ugyan már, kérem! Ezt játéknak lehet nevezni. Erre vagy azt mondom, hogy ívelgetés, vagy azt, hogy alibizés. (Melyik közül válasszak...) Megyeri valami eszméletlenül gyenge volt, Rósa mai naptól fogva az "ALIBIKIRÁY"(Elnézést! CSÁSZÁR!!!). Aki élvezte azt a szenvedést, amit Adnan, -vagy ki- Morrison, Elding, Rósa, vagy Ferenczi nyújtott, az nem ember! Az egy UFO! A meccs közben nem tudtam, hogy sírjak, vagy nevessek. Inkább csöndben maradok...

Egyébként a meccset 1-0-ra a lilák nyerték.

Az első vélemény amelyet leírok, az egy segg- részeg fószer szavai egy erősen megijedt 86 évesnek.: (Huh, megijedtem, hogy nincs komolyabb baja, mint a részegség -már ha az baj-.) "Mit nyökögsz fater! Jó a csapat, mindenki hepi, faszán játszunk... Álé-álé-álé-álé óóóóó!!! F....szopó Úúúúújpeeeeeest!!!..." (A beszólás a 40. percben történt.)

A másik egy haveromé: "Katasztrófa! Nem igaz, hogy ez az Elding nem tud egy labdát lekezelni. Morrison, Ahmed... Menekültek!"

Egy közelemben ülő elegáns férfi így értékelt a meccs után: " Szégellem magamat, hogy így játszunk. Ez nem a Fradi, csak azon a néven fut! Semmi köze sincs hozzá!"

Ezek a nap mondásai, ha úgy vesszük. Az utolsó kettővel egyetértek, de az elsővel... Sok ember, sok vélemény. Ez az alapigazság!

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.